Fotózás, zenehallgatás, evés - mi a közös bennük?

Szeretném megosztani egy mai élményemet és vele kapcsolatos gondolataimat.

Remélem mire a végére érek, érteni fogod, mi a címszavak közös többszöröse.

Ma délelőtt az egészséges életmódommal próbáltam előrukkolni Bátyámnál, aki amúgy jeles fotóművész és komoly zeneértő is.

(Ha ellátogatsz a honlapjára, erről megbizonyosodhatsz Magad is! http://www.fotovj.hu/ Remélem nem haragszik meg, hogy kéretlenül reklámozom. :))

Gondolom bajsza alatt elnyomott egy mosolyt, mikor olvasta lelkendezéseimet és udvariasan megköszönve szavaimat visszaírt, hogy ő nem szeretne lemondani az evés okozta élvezetekről és különben sincs ideje magával foglalkozni.

Kicsit melepődtem ezen a reakción és el is gondolkodtam rajta.

Az esti futásom közben is ezen rágódtam, amikor is megtaláltam a legjobb választ, ami persze soha nem akkor jut eszünkbe, amikor az éppen időszerű, hanem jóval utána, mint pl. most is.

Hát íme: művészien fotózni, zenét élvezettel hallgatni, enni gyönyörűséggel csak úgy lehet, ha mindenben a harmóniát keressük.

Ha a képben diszharmónia van, csúnyának nevezzük, ha a zene diszharmónikus, élvezhetetlen, nem hallgatjuk, ha az étkezésünk válik diszharmónikussá, tunyák, kövérek, alaktalanok leszünk.
Mire is gondolok? Enni úgy kell, hogy mindig minden egyensúlyban legyen. Mértékkel együnk husit, mellé sok sok zöldet rágjunk, néha a borocska is lecsúzhat, de ha mindig csak hús és bor és sör és süti, akkor mi marad az ünnepnapokra?
Bátyó is azt hitte, le akarom beszélni a jó falatokról, a finom borokról, holott erről szó sincs.

Arról szerettem volna meggyőzni, hogy az étkezésünkben és testünkkel való törődésünkben is ugyanolyan igényesnek kell lennünk, mint amikor exponálunk, vagy felteszünk egy lemezt.

Ha ezt nem így tesszük, megbomlik az egyensúly a lelkünkben és előbb utóbb boldogtalanok, betegek leszünk,

Ajánlom ezt a ma esti kis írásomat szeretett testvéremnek és Mindenkinek, aki komolyan gondolja az életét!

www.vitalland.hu/?hvk