Keresés ebben a blogban

2009. június 29., hétfő

A világ nyolcadik csodája.

Állandóan szorongunk valamiért, pedig tudjuk jól, hogy vesszük az akadályokat, meg tudjuk csinálni, mégis bennünk van a kisördög.
Civilizált életünkben mindig meg kell felelnünk valaminek, vagy valakinek.
Vége a vizsgaidőszaknak. Többeknek sikerült már megoldanom a problámáját, amit a vizsga vagy megfelelés drukk vált ki belőlünk a mi kis csodabogyónkkal, a világ (szerintem) >nyolcadik csodájával.
Egy vevőm engedélyével most közzéteszem véleményét erről a csodáról:


Szia Kati,
ahogy ígértem összefoglalom a tapasztalataimat.

Kezdésnek az általad javasolt napi 1 szemes kúrát kezdtem el, hogy szoktassam magam hozzá. Ebben a fázisban az tűnt fel 3 nap után, hogy rendkívül nyugodtan alszom. Hamar elaludtam, és könnyen keltem, ami rám nem volt jellemző korábban.
Amikor rátértem a napi 2 szem szedésére, akkor nagyon fura érzéseim voltak. Nyugodt voltam és kiegyensúlyozottnak éreztem magam. Agyban rendkívül pörögtem az államvizsga gondolatától, ezt én úgy definiáltam magamban, hogy egy egészséges "verseny drukkot" azért átéltem, de belül teljesen nyugodtan viseltem a vizsga előtti fázist és a vizsganapot is.
Tényleg nehéz megfogalmazni az érzést, de megpróbálkozom vele: én az a fajta izgulós típus vagyok, aki ha ideges, izgul valami miatt, akkor hihetetlenül ver a szíve, tiszta ideg vagyok, nem lehet hozzám szólni, mert robbanok; rázom a lábam folyamatosan és nem tudok nyugton maradni: mozognom kell, valami olyan plusz fizikai cselekvést kell csinálnom (pl. futni, vagy elmosogatni), amit átlagos napokon nem biztos, hogy ennyire intenzíven tennék. Ezek most nem voltak! Teljesen a tanulásra koncentráltam, nagyon jól haladtam a napi beosztott tanulással. Ha valamelyik tétel nem ment, nem kezdtem el görcsölni, hogy "úristen, most mi lesz?", hanem teljesen higgadtan mentem tovább és másnap visszatértem rá. Tudtam "ésszel", hogy nem 100%-os a tudásom, de nem estem pánikba. Rendkívül jó érzés volt, hogy amikor szigorlatok előtt mindenki engem nyugtatott, most én voltam az, aki a csoporttársaihoz tudott szólni 1-2 biztató szót. Egész vizsga alatt valami rendkívüli belső nyugalmat éreztem, teljesen békében (vagy harmóniában?) voltam magammal, nem éreztem, hogy komplexusom lenne pedig okom lett volna rá ugyanis volt 2-3 tétel, amit nagyon nehezen dolgoztam fel, nem éreztem magaménak. Belehúztam, Murhpy. Tényleg nem hittem volna, hogy ilyen van. :-) Más helyzetekben ilyenkor lever a víz, pánik fog el és azt is elfelejtem, mi a nevem. Hihetetlen így visszagondolni rá, hogy mindössze annyi volt most, hogy megrántottam a vállam és elkezdtem kidolgozni a tételt. Azt a tételt, amivel úgy voltam, hogy szívesen elkerülném. Hálás vagyok Kati, hogy ajánlottad a terméket!


Szívesena jánlom Neked is, ha izgulós vagy és meg akarod óvni magad az ebből fakadó következményektől.
Bővebb információt itt találsz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése